Milliárdos fejlesztésre készül a fábiáni gazdaság
Milliárdos fejlesztésre készül a fábiáni gazdaság
Fábiánsebestyén - 3300 hektáron gazdálkodik, az új földtörvény miatt mégsem kell aggódnia a fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt.-nek. A mezőgazdasági vállalkozás a kárpótlás óta jó kapcsolatot tart fenn a földtulajdonosokkal és a gazdálkodókkal, most pedig milliárdos beruházásra készül: megduplázza fejőstehén-állományát, és vágópontot, húsüzemet nyit.
Az állattenyésztéssel is foglalkozó társas vállalkozások birtokát 1800 hektárban maximálja a jövőre életbe lépő új földtörvény. A régi mezőgazdasági nagyüzemek utódjaként működő cégeknek többek között ez nem tetszett a jogszabályban. A fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt. is ilyen utód, helyzete mégis speciális, és nem azért, mert vezérigazgatója, Farkas Sándor egyben fideszes országgyűlési képviselő is.
A zrt. az egyik legnagyobb mezőgazdasági szolgáltató a környéken, gépi munkával, tárolóhellyel segíti a gazdákat. – Amikor húsz éve a kárpótlási törvényt végrehajtottuk, az volt az álláspontunk, hogy a Fábiánsebestyén közvetlen környezetében lévő területeket kell erre a célra kijelölni, amelyek úttal, belvízelvezető csatornával ellátottak.
Engem emiatt a társgazdaságok vezetői hülyének néztek, mert lényegében a legjobb területeinket ajánlottuk föl. Ez azonban megalapozta a kapcsolatot a gazdákkal. Tudtunk rendesen egymás mellett és nem egymást kiszorítva dolgozni – mondja Farkas Sándor. – Sokan gazdálkodnak a földjükön, mások inkább bérbe adják. Tisztességes bérleti díjat fizetünk, és ha nem is sikerül mindig napra pontosan kifizetni, de kis csúszással mindig rendezzük.
A zrt. az egyik legnagyobb mezőgazdasági szolgáltató a környéken, gépi munkával, tárolóhellyel segíti a gazdákat. – Amikor húsz éve a kárpótlási törvényt végrehajtottuk, az volt az álláspontunk, hogy a Fábiánsebestyén közvetlen környezetében lévő területeket kell erre a célra kijelölni, amelyek úttal, belvízelvezető csatornával ellátottak.
Engem emiatt a társgazdaságok vezetői hülyének néztek, mert lényegében a legjobb területeinket ajánlottuk föl. Ez azonban megalapozta a kapcsolatot a gazdákkal. Tudtunk rendesen egymás mellett és nem egymást kiszorítva dolgozni – mondja Farkas Sándor. – Sokan gazdálkodnak a földjükön, mások inkább bérbe adják. Tisztességes bérleti díjat fizetünk, és ha nem is sikerül mindig napra pontosan kifizetni, de kis csúszással mindig rendezzük.
 |
| Szarvasmarhatelep a Kinizsi 2000 Zrt.-nél. A tejhiányra számítva fejleszt az agrárcég. Fotó: Frank Yvette |
A Kinizsi most azért nincs gondban, mert az összesen művelt 3200 hektáron belül elenyésző mennyiségű, alig 50 hektárnyi állami földet használ, az is 28 tagban található. A használt területből 400 hektár gyep, 1000 pedig gyönge, 10-12 aranykorona értékű, mély fekvésű szikes vidék, amelyre nincs nagy kereslet. A legtöbb területet a cég magánszerződésekkel bérli a tulajdonosoktól. – E szerződéseink jelentős része 2022-ig szól, és bár a törvény az törvény, valamennyire biztosan csökken a területünk, de vannak lehetőségeink arra, hogy stabilizáljuk a gazdaság helyzetét. Ha lesznek a földtulajdonosok között, akik úgy döntenek, hogy mégis belevágnak a gazdálkodásba, az természetes. Nekem viszont 110 munkatársam van, őket tovább akarjuk foglalkoztatni a megváltozott körülmények között is. Ezért fejlesztésbe kezdtünk.
A Kinizsi korábban különböző okok miatt kimaradt az állattenyésztő telepek korszerűsítését szolgáló beruházásokból. Nem volt szívük százmilliókat betonba, aszfaltba ölni. Most megteszik, de legalább már látják az értelmét, és azt is, hogyan alakul az állatállományuk. Milliárdos fejlesztésre készülnek, pályázati támogatást már nyertek hozzá, banki szerződés még nincs. – Tavaly 350 tehenünk volt, a célunk, hogy 700 tejelőnk legyen, ehhez összesen 900 tehén kell. Az évi 3,6 – 3,7 millió kilogramm tejtermelést fölvinnénk 7,5 millió kilóra.
A jelenlegi telep erre nem alkalmas, elavult. Fel kell újítani. Automatikus fejőberendezést hozunk, tehénre adaptált takarmányadagolással. Mindezt nagyobb tárolókapacitás szolgálja ki, és a mai előírásoknak megfelelő trágyakezelő rendszer. Magyarországon ma tejhiány van, és a tendenciát nézve marad is, tehát úgy számolunk, érdemes fejleszteni.
A Kinizsi Fábiánsebestyénnel közösen is elindított egy beruházást: sertés, marha és juh vágására alkalmas helyet, vágópontot épít, hogy a tartásra valami miatt nem jó, például a tőgyállása miatt gépi fejésre alkalmatlan, de különben egészséges jószágokat levágja, értékesítse.
Emellett megnyitná újból a 17 éve, a nagy vágóhíd-bezárási hullám idején becsukott húsüzemét a cégnek. Farkas szerint ennek azért jött el az ideje, mert nonszensz, hogy például Szentes keleti részén nem lehet sertéshúst kapni, be kell menni a hipermarketbe érte. – Mi a takarmányozásban mindent fölhasználunk: a csemegekukorica-csuhét, a répaszeletet, a borsószalmát, saját magunknak termeljük a szóját is. Most elejétől a végéig önköltségi áron dolgozunk: saját takarmányon nevelt, saját vágóponton levágott, általunk feldolgozott jószágot adunk el.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 07. 18.