Állami földek használóit rejtegeti a földalapkezelő...

Állami földek használóit rejtegeti a földalapkezelő"
 
Perre megy a Blikk a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (NFA), a lap szerint a földalapkezelő nem akarja elárulni, kik használják azt a mintegy 30 ezer hektár, vagyis félbalatonnyi állami földet, amit pályázat nélkül adtak használatba.

A szóban forgó területekre vagy nem írtak ki pályázatot, vagy nem adták oda egyik jelentkezőnek sem. De állami föld parlagon nem maradhat, ezért a szántókat kényszerművelésre adták ki. Mivel így már nem kellett pályáztatni, akár csókosoknak is ki lehet játszani a földeket, ezért a lap meg akarta tudni, az NFA-tól a használók listáját.

"A kért adatok nem állnak szervezetüknél rendelkezésre" - hárították el a Blikk kérését idén áprilisban, mire a lap bírósághoz fordult. Az ügy szerdán kerül a testület elé, s mint az az NFA ellenkérelméből kiderül: a földalapkezelő korábban mellébeszélt. Most már ugyanis nem tagadják, hogy náluk vannak a kért adatok.- írja a Blikk.

"Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az NFA-ra bízott ingatlanvagyon feletti rendelkezési jogának teljesülését, nem a felperes - írta a bíróságnak a földalap ügyvédje, aki amiatt is aggódott, hogy adataikból "nyomon követhetnénk az NFA-val megbízási szerződések útján kapcsolatba kerülő személyek életútját".

Ezenfelül az időközben elfogadott információszabadságról szóló törvényre is hivatkoztak, vagyis a "sumáktörvényt" citálták elő. Ez volt az a jogszabály, amivel a törvényalkotók az olyan adatigényléseket akarták megakadályozni, amelyek akkora többletmunkát rónak az állami szervekre, hogy azzal már a működésük kerül veszélybe. Csakhogy a törvény lehetőséget ad a titkolózásra is, mert a hivatalok így elutasíthatják az adatigénylést. Bár a képviselők az elfogadás után azt mondták: a közvagyon sorsát az újságírók ezt követően is nyomon tudják követni, most itt az első példa arra, hogy a sumáktörvényre hivatkozik egy állami szerv.

Ha most a Fővárosi Törvényszék a földalapkezelőnek ad igazat, úgy a nyilvánosság nem tudhatja meg, kiknél landoltak a földhasználati jogok. Az ismeretlen gazdálkodók nem csak a művelésből húzhatnak szép hasznot. A területalapú uniós­ támogatásokat is bezsebelhetik, amely hektáronként 60-100 ezer forint lehet évente. Ez azt jelenti, hogy összesen majdnem 3 milliárd forintnyi közpénzhez jutnak, miközben mentesülnek a pályázati feltételek alól.





Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 09. 07.

© 2013 Kié legyen a föld?