Ez egy jól időzített, államilag támogatott földrablás
Egy példaértékű demonstrációról számolunk be, de hát milyen is legyen egy olyan megmozdulás, amely a magyar föld védelmében szerveződött...! A magyar föld nem eladó! - hirdette együtt a parlamenti patkó különböző végeiből érkező politikus, civil aktivista, polgármester és agrármérnök. Mert a magyar a föld valóban nem eladó.
Remélhetőleg, most már egyre nagyobb mértékben ismeretes a közvélemény előtt, hogy az Orbán-kormány a valóban problémát jelentő migrációs válságot kihasználva, bele kezdett a még maradt állami tulajdonú földek kiárusításába. Némi gúnnyal megjegyezhetjük, ha megvalósul a Fidesz háttrében működő oligarchák törekvése, azaz sikerül kijátszani több mint 380 ezer hektár földterületet, lassan felesleges lesz kerítést építeni a határra, ugyanis nem lesz mit megvédeni vele, az ország átkerül a haverok kezébe.
Elveszítjük az utolsó közös vagyonunkat is
Első szónokként Beke Károly, az MSZP országgyűlési képviselője kiemelte, üdvözli, hogy politikai hovatartozástól függetlenül, most együttesen, közös erővel szólaltak fel Orbán Viktor csillapíthatatlan földéhsége ellen.
Egyben figyelmeztetett: nemcsak a gazdáktól lopják el azt a több
száz milliárd forint értékű termőföldet, hanem minden egyes magyar
embertől, sőt, a gyermekeinktől is. Ezzel ugyanis elveszítjük az utolsó
közös vagyonunkat is – tette hozzá.
Beke szerint az Orbán-kormányt egyáltalán nem érdekli a magyar
falu, és magasról tesz a hazai mezőgazdaság sorsára is, elsődleges
céljának a hűbérúri rendszer kiépítését nevezte meg. A szocialista
politikus közölte, gázszerelőkből és műkörmösökből alakítja ki a Fidesz
az új gazdatársadalmat, és Mezőhegyes, Hortobágy, valamint Kishantos nem
a hazaárulás, hanem a haza ellopásának a szimbólumai.
Kiemelte, el kell menni minden árverésre, jelen kell lenni
mindenhol, mert egy tisztességtelen ellenféllel szemben csak így
lehetünk sikeresek.
A kormány földeladás melletti minden érve hazugság
Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa a szónoklata elején leszögezte, köszönet jár a meghívásért, és köszönet jár a rendezvény megszervezéséért is, mert csak ilyen összefogással lehet megakadályozni, hogy az Orbán-kormány hosszú évtizedekre lenullázza a magyar vidéket.
A nemzeti ellenzék képviselője kitért a pártja motivációjára is,
mint mondta a Jobbik konstruktív párt, a haza érdekében képes
együttműködni a kormánnyal, de képes az ellenzékkel is szövetséget
kötni. Magyar Zoltán azonban hozzátette azt is, hogy ehhez a küzdelemhez
nem elegendő a parlamenti eszköztár.
Mindez kevés a fideszes arroganciával, földéhséggel szemben,
fizikai erővel kell megakadályozni az árveréseket – szögezte le a
politikus.
Ehhez minden jogunk megvan – érvelt Magyar Zoltán - hiszen ez nem
az ő földjük, ez minden magyar ember tulajdona, hiszen nem ezt ígérték
megválasztásukkor, hanem pont az ellenkezőjét, az állami földterületek
növelését; erre a kiárusításra senki nem jogosította fel őket.
Végül elmondta: a kormány földeladás melletti minden érve hazugság,
és ki kell jelenteni már most, hogy ha legkésőbb 2018-ban
Magyarországnak egy tisztességes kormánya lesz, akkor annak kötelessége
lesz visszaszereznie a magyar emberek földjét.
fotó: MTI
Megbocsájthatatlan bűn
Szabó Rebeka, a PM országgyűlési képviselője is megbocsájthatatlan bűnnek nevezte, amit a „közpénzt fosztó üzemként” működő Fidesz-kormány művel az állami földek kapcsán.
A politikus szerint most sokkal aggasztóbb a helyzet, mint a
rendszerváltás idején, ugyanis most a hatalomhoz betegesen ragaszkodó
erővel kell szembenéznünk, amely arra készül, hogy magán kézbe játssza
át hazánk stratégiai erőforrásait.
Szabó Rebeka, emlékezve az azóta sem teljesen tisztázott
körülmények között elhunyt Váradi Andrásra, kifejtette: a Fidesz-kormány
üzenete egyszerű: haljatok meg minél gyorsabban földjeitek szélén, mert
az kell nekünk.
Magyar, te mit keresel itt"
Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja felidézte, mit mondott neki a Kishantost elpusztító egyik új földbérlő: „Mit keresel itt...”.
Hamarosan minden magyar ember így járhat ebben az országban, hogy
felteszik számára ezt a kérdést; mit keresel itt" - fogalmazott az
egykori öko-mintagazdaság korábbi vezető tisztségviselője.
Földzsákmányolásnak nevezte a történéseket, és egy tendenciára
mutatott rá. Mint mondta, a világ leggazdagabb érdekkörei most próbálják
rátenni a kezüket a termőföldekre, hiszen várhatóan 2 évtizeden belül
súlyos globális élelmezési gondok fognak jelentkezni, ezért fontos
megszabadítani az országokat a földtulajdonuktól.
A jelenlegi migrációs helyzetre utalva megjegyezte: mi nem akarjuk ilyen helyzetben látni a gyermekeinket!
Az Élőlánc Mozgalom ezért dolgozik, hogy végre a szélesebb
társadalmi rétegek is megértsék, hogy ez nem a gazdák ügye, ez leginkább
a városban élők problémája, hiszen elsősorban őket fogja sújtani az
élelmiszer-hiány – mondta el Ács Sándorné, aki megjegyezte, örömteli,
hogy a Nem adjunk a földünket! csoport is egyre népszerűbb.
Ez az ügy az egész Kárpát-medence problémája
Mitykó Zsolt, Mezőhegyes polgármestere nemcsak a rábízott településre vetülő baljós árny miatt emelt szót, hanem egy több mint 200 éves mintagazdaság, az Európa- és világhírű Mezőhegyesi Ménesbirtok jövője miatti aggodalmát is megosztotta a több száz fős hallgatósággal.
A több mint 10 ezer hektáron elnyúló terület nemcsak egy történelmi
tapasztalattal, szakértelemmel felruházott gazdaság, de a térség
legnagyobb foglalkoztatója, és az állam számára is komoly adófizető.
Akkor mégis mi lehet a baja velünk a Földművelésügyi Minisztériumnak (FM)" - tette fel a kérdést a városvezető.
Nem hittük el, amikor tudomást szereztünk arról, hogy a Ménesbirtok
területéből, két részletben, 6000 hektárnyit pályáztatnak meg – idézte
fel Mitykó Zsolt, a nehezen megmagyarázható kormányzati döntést. Pedig, a
Ménesbirtok 400 állandó munkahelyet biztosít, ami persze idényenként
mindig növekszik, nem mellesleg a Mezőhegyes költségvetésének
kétharmadát a gazdaság állja – ezek pedig most mind veszélybe kerültek.
Emlékeztetett: a Mezőhegyesi Ménesbirtokból egy olyan „gazdálkodó”
is részesedést követel, aki egy battonyai ortodox plébániára van
bejegyezve. Mityók Zsolt szerint, ha már egyetlen ilyen a bérleti
szerződés is átjut a rendszeren, akkor az összese vissza kell vonni,
hiszen ezzel az FM elveszti a becsületét.
Aláhúzta azt is, hogy ez az ügy az egész Kárpát-medence problémája.
fotó: MTI
Minden olyan rendszernek buknia kell, amely elvesztette az erkölcsi talapzatát!
Kitartásra és összefogásra van szükség ahhoz, hogy megállítsuk ezt a földrablást! - erre már Ángyán József, agrármérnök, korábbi mezőgazdasági államtitkár hívta fel a figyelmet.
Ángyán József egy jól időzített, államilag támogatott földrablásnak
nevezte az állami földek kiárusítását, amely katasztrofális
következményekkel járhat Magyarország számára. A Fidesz, szemben azzal,
amit korábban ígért, szűk körben a magánvagyon gyarapítására törekszik,
mindannyiunk közös értéke, a termőföld terhére.
Az egyetemi tanár is egy háttérben megbújó folyamatra hívta fel a
figyelmet: az erőforrások megszerzése a cél, hogy kiszolgáltatottakká
váljunk néhány oligarcha irányába, ugyanakkor rövidtávon egyértelműen a
földspekulációra és a földalapú támogatásokra utaznak a jelenlegi
kedvezményezettek.
Leszögezte: ez egy erkölcstelen, alkotmányellenes folyamat, és ha
ezzel a szándékával állt volna ki a választásokon a Fidesz, akkor most
nem így nézne ki az Országgyűlés. Hiszen ennek semmi köze a
kereszténységhez, a polgári értékekhez, de még csak a nemzeti
elkötelezettséghez sem, már csak az árveréseken megjelenő licitek okán
sem, hiszen így egyértelműen a tőkeerő fogja eldönteni, hogy kié legyen a
föld – hangzott el a felszólalásában.
Ángyán József szerint a közvélemény tudatos megtévesztése mellett,
egy szemérmetlen, erkölcstelen rabló folyamat zajlik az országban,
azonban mintegy figyelmeztetőjelként hozzátette: minden olyan
rendszernek buknia kell, amely elvesztette az erkölcsi talapzatát.
Nem elég otthon ülni és bosszankodni!
Mintegy házigazdaként, Sallai Róbert Benedek, az LMP országgyűlési képviselője lépett utoljára színpadra. Tapasztalata szerint abból az országból, melyet 25 éve álmodtunk, semmi sem valósult meg.
Az ellenzéki képviselő kifejtette, hogy az előtte szólók már
gyakorlatilag az összes ellenérvet felsorolták, ezért ő egy másik
problémára hívta fel a figyelmet. Ugyanis világosan látszik – nemcsak
ebből az ügyből -, hogy gyakorlatilag egy ellenzéki pártnak a parlamenti
folyamatokra gyakorlatilag semmilyen ráhatása sincsen.
S miközben a Fidesz a politikai hatalmat gazdasági hatalommá
váltja, addig nekünk újra kell gondolni az ellenzékiséget – elmélkedett
az ökopárt képviselője. Mire elég az ellenzéki szerep, ha süket füleknek
beszélünk" - fogalmazta meg aggályait Sallai Róbert Benedek.
Éppen ezért – közölte – mivel a parlamenti pártok kevesek, ezért
szükség van a társadalom konkrét, kitartó támogatására, mert nem elég
otthon ülni és bosszankodni!
S itt kezdődik a társadalmi felelősség-vállalás.
Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 10. 05.
Cikk forrása