Kié legyen a föld" Ángyán József az ELTÉn
Kié legyen a föld" Ángyán József az ELTÉn
Forrás: greenr.blog.hu2012. 11. 16.
„Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság”.
(Vidéki Térségek Európai Chartája, 1996)
A Szakkollégium Éjszakája az ELTÉ-n jó érzékkel hívta össze az év magyar közbotrányának egyes főbb szereplőit. Megtelt az alagsor - feszült figyelem vetült az előadókra, a levegőben érezni lehetett, hogy az értő közönség előtt nem mindegy ki milyen érvekkel hozakodik elő.
Ángyán József (még egyelőre Fidesz), Szabó Rebeka (LMP), Gőgös Zoltán (MSZP) és Raskó György közgazdász (KFPUOP - kormányoktól függetlenül privatizáló ultimate oligarcha párt) vonultak fel a szó-csatamezőn.
Miután Raskó úr nem is ismerte Szabó Rebekát (tessék...!) és Rebeka többszöri le-"fiatalhölgyezés" után bemutatkozott, hogy ökológiai tudása miatt van némi köze a mezőgazdaság fenntarthatóságához, még a továbbiakban tájékoztatta is Raskó urat, hogy a kortárs öko-közgazdász szakfolyóiratokban már nem nagyon állná meg a helyét az az axiómarendszer, aminek Raskó úr is hazai "jeles" képviselője (tudniillik épp paradigmaváltás alatt áll a fősodrú közgazdaságtan).
Valóban úgy tűnt, hogy a Növekedés határai, a Gyilkos vagy humánus gazdaság" és a Tőkés társaságok világuralma című könyvek, melyek világszinten elismert közgazdászok és rendszer-elemzők munkái, eddig nem nagyon fodrozták Raskó és Gőgös urak eszmei víztükreinek felszínét. Ráadásul roppantul zavaró módon, mintha Ángyánon és Szabón kívül mindenki megfeledkezett volna arról az aprócska tényről, hogy immáron az olajcsúcs után van az emberiség, ezért "csöppet" megkérdőjeleződött annak a fenntarthatósága, hogy jelenleg világszinten 1 kalória élelmiszerhez 10 kalória olajat használ fel az agrárium.
Ángyán József 3 percben a versenyképességről: Raskó elvtárs elévülhetetlen "érdemeiről", Csányi elvtárs német sertéshúsáról a magyar Pick szalámiban, a tőkés társaságok 1,4x támogatásáról, Forgács Barna elvtárs 5000 ha ingyen kapott földjéről, a negatív externáliákról (környezeti és foglalkoztatási károk), hogy az intenzív mezőgazdasági termékek költségeiben nem jelennek meg az előállítása során keletkezett társadalmi károk - vagyis, hogy a tőkebefektetők versenyképességéről van-e szó vagy a közösségek versenyképességéről!"
Ángyán szerint Raskónak elévülhetetlen érdemei vannak a magyar mezőgazdaság végvárainak felszámolásában. Raskó úr módszerváltás utáni privatizációs tetteit az internet 2003-ban és 2005-ben is rögzítette.
Az Élőlánc Magyarországért figyelemmel kíséri az eseményeket és az alábbi hír/felhívás/szórólap alapján bármikor kiadhatják a jelet a gazdáknak 2005-höz hasonlóan a Parlament elé vonulásra békés demonstrációra!
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 11. 18.