Annak ellenére, hogy a kishantosi mintagazdaság az eddigi egységes földterületeket szétszabdaló pályázat eredményeképp nemrég veszítette el földjeit, a gazdák nem tétlenkednek.

Ács Sándorné és Bolye Ferenc vezetésével a kishantosiak nemcsak az általuk telepített növényeket próbálják megvédeni, hanem megmaradt kis földjükön - benyúlva a még művelés alá nem vont kiosztatlan területekre - tankertet hoztak létre. Mint mondták, egyszerűen nem tudták nézni, hogy eszi a termőföldet a gaz. Ám mivel ennek az európai színvonalú kertnek jó része „illegális” ültetés, valószínűleg nagy részét el fogják pusztítani. Így a Márk Gergely által nemesített Árpádházi-Szent Kinga és Szent Erzsébet rózsákat, valamint a középkorbeli bencés rend szerint kialakított ciprusfás, zsályás, levendulás kiskertet - újabb értékeket véve el ezáltal a jövő generációktól.

A kishantosiak épp ezért „Kishantos a Jövő Generációkért” címmel tartottak nyílt napot, amelyen dr. Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium egykori parlamenti ügyekért felelős államtitkára tartott előadást. Az egész napos rendezvényen a résztvevőket az előadásokon túl a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területén is körbevezették. A vendégek megtekinthették még a Magyarországon egyedülálló 30 Kw/h teljesítményű napházat, valamint a kishantosi gépparkot, illetve a megmaradt mézontófű földeket és a növényfajták és származási hely szerint rendezett tankertet, valamint a bio-palántás növények üvegházát is. Ángyán professzor Radnóti, Ady és Wass idézetektől tűzdelt beszédéből kiderült, hogy sikeres és fenntartható gazdaságpolitika kulcselemének a városok és a vidék, mint élelmiszer termelési hátország újra összekapcsolását, s a család „mint szeretetközösség és gazdasági egység” visszaállítását tartja.

Erre az élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontokon túl - álláspontja szerint - azért is szükség van, mert a nemzetek biztonsága ma már nem honvédségüktől, hanem élelmezési függetlenségüktől garantált.

-De sajnos azt kellett észre vennem, hogy az én miniszterelnököm multicégekkel kötött sorra stratégiai szövetségeket - mondta az Orbán Viktor kézjegyével ellátott tervezetét lobogtatva.

Ebből érdekes széljegyzetként kiemelte a jelenlegi miniszterelnök azon megállapítását miszerint, nem a tőkésekkel, hanem a spekuláns tőkésekkel van a probléma. (Persze azt is tudjuk, hogy nem a kommunizmussal, hanem a kommunistákkal van a probléma – a szerk.)

A politikus még megyénként elkülöníthető szűk érdekkörökről, és gazdasági hálózatok által uralt politikáról beszélt.

Két héten belül kijövő újabb jelentéséből is látszik, hogy bizonyos megyékben a földeket szerző rétegek, bizonyos kormányzati vezetőkhöz kapcsolódnak, így adatai szerint: Csongrádban - Lázár János, Borsodban - Budai Gyula „pátriárkája” jutott földekhez.

Ángyán azt is elmondta, hogy amikor pl. Mészáros Lőrincet és feleségét egy érdekkörként kezeli, sokan közbevetik, hogy polgárjogilag nem is alkotnának egy érdekkört. Ángyán az ilyen kritikák kapcsán a ius strictum szerint vett „jog” és az „erkölcs” kettéválásáról beszélt. Bitay Márton Állami Földprogramért Felelős Államtitkár kapcsán pedig valamiért fontosnak tartotta megemlíteni az ún. „politikailag használható” emberek szerepkörét. A típus lényege szerinte, hogy egy pozíció élére olyat nevezzenek ki, aki tudja, hogy annak betöltésére maga is alkalmatlan, így kinevező biztos lehet, hogy a kinevezett kritikátlan hálájáról.

Ángyán a fiatalok helyzetét az ún. „Demográfiai földprogram” megvalósításával javítaná. Eszerint azok a párok, akik gyermeknevelési és földművelési kötelezettségeknek vetik alá magukat pl. vissza nem térítendő 3 millió forintos támogatásban, nagyobb területek művelése esetén 5 éves állami inkubációban részesülnének.

A jelenlegi helyzet kapcsán kitért arra is, hogy szerinte a vidéki településeken addig nem lesz biztosított a megélhetés, amíg egyesek milliárdos hasznokat húznak, míg a kisebb gazdáknak semmi sem marad. Például a Simon kft. közel 3000 hektáros birodalmához kapott Kishantosból 87 hektárt- tette hozzá. Felhívta a figyelmet a földzsákmányolás (landgrabbing) folyamataira. Kiemelte, hogy veszélyes, ha a magyar kormány többek közt a Szaud-Arábiával és Kínával igyekszik jó kapcsolatokat ápolni. Ugyanis Szaud-Arábia a szudániaktól már egy kisebb, vízben gazdag országrészt vásárolt ki, hogy élelmiszert tudjon termeszteni. Az ilyen hazai és nemzetközi szövetség - mint mondta - a Trianonihoz hasonló veszteségekkel fenyeget. Szerinte Magyarországon a túlzott földkoncentrációnak a 30000 hektáros Csányi Sándor „gazda” éppen úgy jó példája, mint Zászlós Tibor, aki azon kívül, hogy a9000 hektár területen gazdálkodó Mezőfalvai Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. igazgatója, még a nagy hatáskörrel rendelkező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is.

Az egyik utolsó felszólaló Rodics Katalin is a helyi szükségleteket kielégítő élelmiszer termelést emelte ki. A Greenpeace Kishantossal foglalkozó munkatársa az UNCTAD 2013 szeptemberi tanulmányára hivatkozva megdöbbentő adatokat tárt fel. Elmondta például, hogy ma a Földön az egymilliárd éhező ember 80%-át az exportra termelő kisparasztok teszik ki.

Eztán a virágszirom alakú kert bejárása során a kertben található gyógy-, fűszer-  és dísznövényekkel ismertették meg a helyiek a vendégeket.  A már említett nemzetközi díjas rózsákon kívül, rebarbara, lándzsás útifű, tatárhagyma, a Csaba királyfi legendájában szereplő sebfű, muskátli, jezsámen, fekete ribizli, szamóca, egres, alma, citromfű, muskotályzsálya, valeriana, borsmenta, eper-, fodor- és csokoládé menta, hagyma, bibliai izsóp, borsikafű található, természetesen mind bio-termesztésben. Talán sikerül érzékeltetni a helyzet súlyosságát, ha elmondjuk, hogy minderre a Hírhatáron kívül a Financial Times tudósítói is kíváncsiak voltak.

Mint ahogy arra is, miért szorongat az ötven éve földműveléssel foglalkozó Bolye Ferenc a kezében végig két napraforgó palántát. Talán mert a kitárcsázott növények 60-70%-át még be lehetett volna takarítani, ha hagyják.

- Ezt nézzék meg, milyen egészségesek!- mondta szomorúsággal, de egyben büszkeséggel is a hangjában.

Az egykori első dániai ösztöndíjas a 452 hektár műveléséhez elegendő - most már múzeumhoz hasonló - géppark bemutatása előtt végül csak annyit jegyezett meg:

- Tudják, csak az a bánatom, hogy ebben a diktatórikus országban nincs szükség a tudásra.

VéDé

fotók: Szántai-Kiss Gergő