Bonyolultabb földet adni-venni

Tavaly változott a földtörvény, ennek következménye, hogy változtak az eljárási szabályok is, melyek a termőföld adás-vételi és haszonbérleti szerződésének kifüggesztését érintik. A törvény meghatározza, ki vásárolhat termőföldet, ki lehet földműves, és mit jelent az, ha valaki zártkerti ingatlant szeretne értékesíteni.


Olvasóink közül többen is kérdezték, mi a teendő, ha olyan zártkerti területet (pár száz négyzetméternyi, rajta egy kis épület, pár gyümölcsfával) szeretnének értékesíteni, melyet eddig gyakorlatilag nyaralóként, tanyaként használtak. Arra is kíváncsiak voltak, ekkor is végig kell-e járni a több hónapos kifüggesztéseket. A felvetésekre Koppánné dr. Kertész Margit, a megyei kormányhivatal földhivatalának vezetője válaszolt.


– Főszabály szerint – föld (melynek fekvése egyaránt lehet belterület, külterület, zártkert) tulajdonjogát és használati jogát földműves, illetve mezőgazdasági termelő szervezet szerezheti meg. Aki idén, május elseje után szeretne földhasználati vagy tulajdonjog átruházási szerződést kötni, annak előfeltétele, hogy a földműves nyilvántartásban regisztrálva legyen. A nyilvántartásba vétel díjmentesen történik a kormányhivatal járási földhivatalainál, mondta Koppánné dr. Kertész Margit. Hozzátette, a zártkertnél is ki kell függeszteni az adás-vételi szerződést, akkor is, ha pár száz négyzetméterről van szó. Ha viszont a terület (az összes többivel együtt, mely a tulajdonában van) nem éri el az egy hektárt, akkor nem kell a vevőnek földművesnek bejelentkeznie.


A föld, melynek fekvése egyaránt lehet belterület, külterület, zártkert, tulajdonjogát és használati jogát földműves, illetve mezőgazdasági termelő szervezet szerezheti meg (Fotó: Mártonfai Dénes) A föld, melynek fekvése egyaránt lehet belterület, külterület, zártkert, tulajdonjogát és használati jogát földműves, illetve mezőgazdasági termelő szervezet szerezheti meg (Fotó: Mártonfai Dénes)


Biztonsági okmány


A föld tulajdonjogának valamint a föld használati jogosultságának megszerzésére irányuló minden szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Ellenkező esetben a szerződés semmis. Tulajdonjog átruházására kötött szerződések esetén fontos szabály, hogy a szerződés megkötése csak olyan papír alapú okmányon történhet, amely a jogszabályban meghatározott biztonsági kellékkel rendelkezik. A földhasználati szerződésnél nincs ilyen előírás. A törvény részletesen leírja mind a tulajdonjog, mind a haszonbérlet vonatkozásában, hogy a szerződésnek mit kell tartalmaznia. A szerződésekben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő illetve a haszonbérlő milyen jogszabály alapján jogosult elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre és ezt a tényt rögzíteni kell az okiratban, továbbá mindazokat a nyilatkozatokat, feltételeket, kikötéseket, amelyeket a jogszabály előír.


Hosszabb ügyintézés


A föld eladása esetén a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot szerződésbe kell foglalni, és az aláírástól számított 8 napon belül közölni kell az elővásárlási jog jogosultjaival, például a szomszédokkal is. Az adás-vételi szerződést a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani, meghatározott formanyomtatványon. Ha a kérelmet hiányosan nyújtják be, a jegyző 5 napos határidővel hiánypótlást bocsát ki. Megfelelő kérelem alapján a jegyző 15 napon belül a szerződés anonimizált példányát (amelyen a személyes adatokat nem szerepelnek) kifüggeszti a hirdetőtáblára, megjelölve a közzététel és levétel napját (60 napos a jogvesztő határidő). Az elővásárlásra jogosultak a jognyilatkozataikat a jegyző részére csak személyesen adhatják át, aki ellenőrzi az adatokat és rögzíti azt a megállapítását, hogy az aláírás az átadó személytől származik. Amikor 60 nap után leveszi a szerződést a hirdetőtábláról, a beérkezett jognyilatkozatokról 8 napon belül iratjegyzéket készít, és azokat az adásvételi szerződés eredeti példányaival együtt megküldi vagy az eladónak (ha nincs szükség hatósági jóváhagyásra), vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.


Ezt követően a mezőgazdasági igazgatási szerv tartalmi és formai szempontból megvizsgálja az adásvételi szerződést, az elfogadó jognyilatkozatokat, és 15 napon belül döntést hoz arról, ha az adásvételi szerződés jóváhagyását meg kell tagadnia. (Például azért, mert a szerzéssel túllépnék a megszerezhető területi maximumot). Ha nem tagadja meg, akkor jegyzéket készít, rangsorolja az elfogadó nyilatkozatokat benyújtó elővásárlásra jogosultakat, és az okiratok iratjegyzék másolatával haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot, amelyen jelenleg a Nemzeti Agrárkamara (NAK) területi szervei értendők. A NAK 15 napon belül értékeli az adásvételi szerződést, és megadja az állásfoglalását. Ha mégsem adja meg, a mezőgazdasági igazgatási szerv újabb 15 napot ad az állásfoglalás megküldésre. A szerződés 2 eredeti példányát jóváhagyó záradékkal látja el, és azt a szerző fél részére megküldi. Ezt követően kell benyújtani a szerződést ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre.






Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 06. 02.
Cikk forrása

© 2013 Kié legyen a föld?