Egymásnak adják a kilincset a zsebszerződésekért aggódó külföldiek

Egymásnak adják a kilincset a zsebszerződésekért aggódó külföldiek

Pontosan nem lehet tudni, hogy külföldi személyek mennyi földet birtokolnak, illetve használnak Magyarországon, a becslések 1 milliótól a 2 millió hektárig szólnak, miközben jelenleg csak illegálisan juthat termőterülethez nem magyar állampolgár. 2014 áprilisától azonban lejár az ezt tiltó európai uniós moratórium, és felszabadul a földpiac. A vidékfejlesztési tárca célja, hogy ezután is megakadályozza a külföldiek tulajdonszerzését – mondta a 180 percnek Szabó Csaba miniszteri megbízott.

Zsebszerződés nem válhat legálissá

Soha nem lesz olyan helyzet, amely egy zsebszerződéssel szerzett föld birtoklását legalizálná, hogy egy ilyen kontraktust törvényesen bejegyezzenek – tette hozzá az állami tulajdonú földekkel, valamint a földhasznosítással kapcsolatban felmerülő szakmai tevékenységért felelős biztos. Ennek érdekében már számos intézkedés született, büntetőjogi kategória lett a zsebszerződések kötése vagy az abban való közreműködés. Emellett az állam kötelezően tulajdonba vesz védett területeket, de készül a földtörvény, és ahhoz kapcsolódóan több új jogszabály is. Ezek értelmében nemcsak a jövőbeni, de a korábbi szerződések is semmisek lesznek.

A legtöbb zsebszerződés a nyugati határszélen született, Rácz Károly családi gazdálkodó szerint azonban a bejelentett intézkedések hatására, ha lassan is, de ott is javul a helyzet. A helyi gazda azt is elmondta, Ják környékén már nincs szabad termőföld, a község melletti szántók összterülete nagyjából 4 ezer hektár, aminek az egyharmadát osztrákok művelik. Ennek előzménye, hogy a kilencvenes évek közepén társas vállalkozások is vásárolhattak földet, amelyek éltek a lehetőséggel, és az akkor megszerzett birtokok jelenleg is a kezükben vannak.

Visszaszivárgás

Rácz Károly szerint bár az osztrákok ma is felverik a földárakat, mióta egyre erősebb a törekvés, hogy a területek magyar gazdák kezében legyenek, a külföldiek talán kissé visszafogottabbak, nem olyan szemtelen módon terjeszkednek, mint korábban. Szabó Csaba szerint a minisztérium is úgy érzékeli, hogy csökken a zsebszerződések száma, akik eddig így műveltek földet elkezdtek haza szivárogni.

A miniszteri biztos hozzátette, a későbbiekben, ha törvényessé válik a külföldiek tulajdonszerzése, és legalizálni akarják zsebszerződésüket, a Nemzeti Földalapnak elővásárlási joga lesz. A szervezet ezzel most is él, ha spekulációs földvásárlást észlel, és a jövőben is így fog tenni.

Radikális intézkedés

A földtörvény tervezete a jövőbeni adásvételeket már teljes körű hatósági ellenőrzés alá vonná, de mindenekelőtt készülne egy földregiszter, amely a remények szerint tiszta viszonyokat teremtene a piacon. Az intézkedés alapján mindenkinek nyilatkoznia kell, hogy milyen földtulajdona van, és ha a bevallás során valaki a külföldi gazdának átadott területéről azt közli, hogy az nincs a birtokában, akkor a kérdéses szántó az államé lesz. Ez a radikális intézkedés csomag egész biztosan fordulópontot jelent majd, és megváltoztatja az elmúlt két évtized alatt előállt helyzetet – mondta a Kossuth Rádiónak Szabó Csaba miniszteri biztos.

Beindult a külföldi lobbi

Erre utal, hogy egymásnak adják a kilincset az illetékes hazai szervezeteknél a nagykövetek, diplomaták és lobbi szervezetek képviselői, hogy tájékozódjanak, és talán valamilyen kiskaput találjanak a külföldiek számára hatalmas anyagi veszteséggel járó helyzet megoldására. Többen uniós feljelentéssel is megfenyegették az országot, ám Szabó Csaba nem tart elmarasztalástól, szerinte védhetők a hazai intézkedések. Miután az érvényben lévő moratórium szerint külföldiek nem szerezhetnek földtulajdont Magyarországon, így minden ami ezzel ellentétes, a jog kijátszása – tette hozzá a miniszteri biztos a 180 percben.

Az osztrák gazdák is panaszkodnak

Érdekesség, hogy a zsebszerződések kötése nem osztrák specialitás, az ausztriai gazdák arra panaszkodnak, hogy náluk meg a németek és a hollandok „nyomulnak”, tehát van egy nyugat-keleti tőkevándorlás a földpiacon. Úgy néz ki, hogy ha a magyarok mennének Románia, Ukrajna vagy Oroszország felé, akkor az lenne ennek a vándorlásnak a meghosszabbítása – mondta a Kossuth Rádiónak Rácz Károly jáki családi gazdálkodó.