Alig ad esélyt Ángyán József, hogy a Fidesz-frakcióban marad
Alig ad esélyt Ángyán József, hogy a Fidesz-frakcióban marad
Forrás: stop.hu2013. 05. 28.
Ángyán József 95 százalékos bizonyossággal állítja, hogy a földtörvény júniusi elfogadása után kilép a Fidesz parlamenti frakciójából - erősítette meg az Indexnek adott nyilatkozatát az MTI-nek kedden a politikus.
Ha nem a helyi családokhoz kerül a föld, hanem kül- vagy belföldi tőkéstársaságok szerzik meg azt, akkor fennáll a veszély, hogy "kihúzzák alólunk az alaperőforrásokat" - indokolta döntését. Véleménye szerint a Ház előtt fekvő földtörvénnyel jó esély van erre.
Hangsúlyozta, a földtörvény azt is eldönti, hogy "az én néppárti kormányom" a tőkés társaságokkal, zöldbárókkal köt-e szövetséget, vagy pedig a néppel, "amiben eredetileg megállapodtunk".
A politikus közölte: a földtörvényt látva 95 százalékosra teszi, hogy kilép a képviselőcsoportból. Úgy fogalmazott, hogy "csodák történtek már", mert zárószavazás előtti módosítóval is változott már meg törvény, de "én ebben a csodában nem igazán hiszek, (...) sokkal erősebbek azok a tőkeérdekek, amelyek nem engedik, hogy a politika változtasson ezen a szövegen".
Kilépési szándékát még nem közölte a képviselőcsoport vezetésével - mondta kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta, hogy a gyulai frakcióülésen a miniszterelnök "maga mondta azt, hogy addig maradok, amíg kibírom a frakcióban, és azt is mondta, hogy nem csinálnak mártírt belőlem, (...) ezzel gyakorlatilag rám bízta, hogy a lelkiismeretem szerint meddig tartom úgy, hogy vállalható az, ami történik".
Közölte: a most tárgyalt földtörvény viszont már nem vállalható számára. Megjegyezte, hogy korábban is volt néhány "nehezen vállalható" dolog, például az állami földbérleti rendszer, az agrárkamarai törvény elfogadása, valamint az alaptörvény módosítása.
Ángyán József azt mondta, szerették volna, ha az alaptörvényben négy, a vidékstratégiát megalapozó pillért tesznek le.
Ezek a föld-, az üzemszabályozási, a családi gazdaságokról szóló és a szövetkezeti törvények lettek volna, de közülük a családokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályok kimaradta,k és helyettük hozták be az integrátorokat - közölte.
Mandátuma megtartását egyfelől azzal indokolta, hogy biztos abban, sokkal több szavazatot hozott annál a Fidesz-KDNP listának, mint amennyit képviselőjelöltként kapott. "Sok embernek én szereztem meg a mandátumát vidéken" - közölte magyarázatként.
Ennél fontosabbnak nevezte, hogy tartozik azoknak az embereknek, akik elhitték neki, hogy a kormányváltást követően másképp mennek majd a dolgok, mint korábban, ezért a jelenlegi kormánypártokra szavaztak. Tervei szerint független képviselőként a korábban meghirdetett és a vidékstratégiában leírt kormányzati programot folyamatosan össze fogja hasonlítani a kabinet és a törvényhozás intézkedéseivel.
Ebben a ciklusban csupán egy képviselő lépett ki a Fidesz frakciójából. Balogh József, akinek élettársát korábban a kecskeméti kórházban kezelték, ahová sajtóinformációk szerint azért került, mert a képviselő bántalmazta, a függetlenek közé ült át.
A földtörvény vitája
A tavaly júliusban benyújtott új földtörvény részletes vitáját is napirendre vette az Országgyűlés kedden. A javaslatot több alkalommal bíráló fideszes Ángyán József azt vetette fel, hogy a mezőgazdasági bizottság módosító javaslata teljesen átírta az eredeti előterjesztést, ezért az lenne a tisztességes megoldás, ha új általános vitát tartanának.
Ángyán, Bencsik: teljesen átírta a javaslatot a mezőgazdasági bizottság módosítója
A fideszes Ángyán József és Bencsik János egyaránt arra hívták a fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági bizottság földtörvényhez benyújtott módosító javaslata "zárójelbe teszi" a kormány eredeti előterjesztését. Ángyán József, volt agárügyi államtitkár, aki az elmúlt időszakban többször is a bírálta a javaslatot, azt mondta: meglepetten szembesültek azzal, hogy a kormány által összeállított, de bizottsági módosítónak nevezett anyaggal, egy teljesen új földtörvény került be az Országgyűlés elé, ezért az egyetlen tisztességes megoldásnak azt tartotta, ha a kormány visszavonja az eredeti javaslatot és újra kezdik az általános vitát.
Elképesztőnek nevezte, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén a kormány a bizottsági módosítón kívül nem támogatott egyetlen más módosító javaslatot sem, a testület elnöke pedig a több mint 200 előterjesztést együtt tette fel szavazásra. Azt is felvetette, hogy az eredeti szöveghez nincs értelme kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, de kérdés, hogy a bizottsági módosítóhoz a házszabály szerint lehet-e. Az elnöklő Lezsák Sándor erre reagálva jelezte: a módosítókhoz lehet beadni a kapcsolódó módosító indítványokat.
Ángyán József felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslat deklarálja, hogy a nagy érdekcsoportok kikerülnek a szabályozás alól, ugyanakkor még nem ismerik az integrált mezőgazdaság-szervezésről szóló normaszöveget.
Később, több felszólalásában a képviselő a helybeliség kérdését vetette fel, szerinte ugyanis lehetőség lesz arra, hogy egy cég áttegye üzemközpontját, az így áttelepült vállalkozások pedig jogosultak lesznek 20 km-es körzetben a földekre. Mint mondta, ez volt az egyik botrányköve az állami földbérleti pályázatoknak is. A kormány azt mondja, hogy a kis-közepes családi gazdaságok irányába akarja átalakítani a birtokstruktúrát, de hogy vihető ez keresztül, ha a 15-20 évre megkötött földbérleti szerződések érinthetetlenek, és ezeket zömében tőkés társaságok, nagy magángazdaságok használják - tette fel a kérdést.
MSZP: a kísérőtörvények nélkül értelmezhetetlen a javaslat
Gőgös Zoltán (MSZP) úgy vélte, a kísérőtörvények - az üzemszabályozási és az integrációs törvény - nélkül értelmezhetetlen és nem igazán tárgyalható a földtörvényről szóló javaslat, amit ezért vissza kellene vonni. A képviselő példa nélkülinek tartotta, hogy a mezőgazdasági bizottság módosítójával új törvényt alkottak.
Fidesz: a tulajdonjogra vonatkozó törvényt időben el kell fogadni
Turi-Kovács Béla (Fidesz)azt mondta: a kisgazdák alapállása szerint egyetlen földforgalmi törvénnyel nem lehet elindítani az agrárreformot. Hangsúlyozta: az üzemtörvénynek, a földtörvénynek, az integrációról szóló törvénynek és a mezőgazdasági társas gazdaságokról szóló törvénynek egy kódexben kell megjelennie, de most azért támogatja, hogy a földforgalmi törvényt külön tárgyalják, mert szorít a határidő, a tulajdonjogra vonatkozó szabályokat el kell tudni fogadni kellő időben, hogy megvédjék a magyar termőföldet.
Jobbik: a kormány a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet
Varga Géza (Jobbik) szintén méltatlannak tartotta a javaslat előterjesztésének folyamatát, frakciótársa Magyar Zoltán pedig arra kérte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát, hogy kapcsolódjon be a vitába. Varga Géza szerint a kormány a javaslattal a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet.
A részletes vita végéhez közeledve Bencsik János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi birtokszerkezet rögzítése a túlnyomó többségben külföldi tulajdonban lévő mezőgazdaságiüzem-tulajdonosokat hozza helyzetbe.
Magyar Zoltán (Jobbik) úgy vélte: a jogszabály nem ad védelmet a spekulációs célú földvásárlókkal szemben a lakcím előírásával, szerinte az érdekelt külföldiek már rég bejelentkeztek Magyarországon.
Szabó Rebeka független képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy - mint fogalmazott - egy mezőgazdasági bizottsági módosító indítvánnyal írták át a jogszabályt. Bírálta azt is, hogy a javaslatból kivették a foglalkoztatási kötelezettséget, mert az szerinte a mezőgazdasági feketemunka kifehérítését szolgálata volna.
Gőgös Zoltán szocialista képviselő is úgy látta, hogy a jogszabály elbocsátásokat eredményez majd a mezőgazdaságban. Elmondta azt is: az állattartást csak közösségi módon tudja elképzelni a falvakban, és hangsúlyozta, Franciaországban például tízszeres illetéket fizet az, aki nem saját maga műveli a földet, míg a fiatalok illetékmentességet kapnak. Szerinte érdemes lenne ezeket a szabályokat is átvenni.
Hanó Miklós (Fidesz) úgy vélte: a hazai gazdákat be kell vonni a feldolgozóiparba is, hogy tőkeerőssé válhassanak. Turi-Kovács Géza (Fidesz) hangsúlyozta: ami nem szerepel a jogszabályban, annak benne kell majd lenni az üzemtörvényben. Fontosnak tartotta, hogy készüljön egy nyilvántartás a tulajdoni viszonyokról, önkéntes de kötelező földbevallás alapján. Azt mondta: e nélkül nem lehet szabályozni a kérdést. Ángyán József (Fidesz) a családi gazdaságok szerepét hangsúlyozta.
Győrffy Balázs (Fidesz) közölte: a helyi közösségek kezébe óriási erőt ad, hogy a földbizottságoknak vétójoguk van, az aprófalvas térségben azonban nem életszerű ilyen bizottságokat fenntartani - mondta.
Szabó Rebeka független képviselő azt kérdezte, hogy a földbizottságoknak valóban nincs a hosszú távú haszonbérleteknél vétójoga, és ha igen miért van ez így.
Ángyán József szintén azt mondta, valóban érthetetlen, hogy a földbérletekhez nincs hozzászólási joga a helyieknek. Régen az is szerepelt a szabályozásban, hogy egy érdekeltség 25 százaléknál többet nem szerezhet meg egy településen, ez most eltűnik a tervezetből - jegyezte meg.
Miért tűnt el generálisan a foglakoztatás" - tett fel egy újabb kérdést, majd a kormány vidékstratégiáját említette. Hozzátette: a birtokmaximum ugyan 1200-ról 1800 hektárra nő, de a családi "összeszámítás" valóban eltűnik"
Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint az, hogy valaki életvitelszerűen hol tartózkodik, "nagyon gumi meghatározás", amit nagyon nehéz ellenőrizni. Megjegyezte: nehéz lesz ellenőrizni, nem külföldi spekulánsok által szerzett földekről van-e szó.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: szomorúan tapasztalja, hogy a törvényről és annak fő szempontjairól kevés hangzott el a vitában. Szabó Rebekának javasolta, hogy járjon be a parlamentbe, ő hétfőn már válaszolt a feltett kérdésekre.
Varga Géza (Jobbik) szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy sehol nincs leírva a helyi földbizottságok vétójoga. Aggályos az is, hogy a településen a jogi személyiségek körébe ki tartozik valójában. Szerinte annak kellene ide tartoznia, aki a helyi gazdaság szereplője.
Frakciótársa, Kiss Sándor (Jobbik) közölte, a törvény nem rendelkezik arról, kik lesznek a bizottságok tagjai. Hozzátette: attól tart, hogy nem lesz objektív a tagok kiválasztása, és ez visszaélésekre ad lehetőséget.
Örvendi László (Fidesz) azt mondta, hogy a földtörvény szigorúbban foglalkozik a földek forgalmával és használatával, mint a korábbi jogszabályok. Eddig a földhivatalok ellenőrizték a jogszabályban leírtak betartását, most viszont megjelenik a helyi földbizottság és a mezőgazdasági igazgatási szerv is.
Az előbbit a helyi gazdálkodói közösség fogja megválasztani és rendkívül fontos feladata lesz - jelentette ki. A földbizottság tagjai nem vehetnek részt saját és hozzátartozóik ügyeinek tárgyalásán - hívta fel a figyelmet.
A részletes vita végén Budai Gyula mondott zárszót a kormány nevében. A kabinet képviselője élesen bírálta az ellenzéki képviselőket, amiért szerinte szakmaiatlan felszólalásaikban politikai és személyes vádaskodást folytattak. Budai Gyula arra kért mindenkit, adjon esélyt az új földtörvénynek, hiszen az a magyarországi agrárium érdekeit szolgálja majd.
Az ülést vezető Latorcai János lezárta a tavaly júliusban benyújtott, majd októberben tárgyalni kezdett javaslat részletes vitáját. Az Országgyűlés így várhatóan következő ülésén dönthet az előterjesztéshez benyújtott több mint kétszáz módosító javaslatról, köztük a parlament mezőgazdasági bizottságának azon változtatásairól, amelyek nagy terjedelemben újraírják a kormány eredeti elképzeléseit.
Hangsúlyozta, a földtörvény azt is eldönti, hogy "az én néppárti kormányom" a tőkés társaságokkal, zöldbárókkal köt-e szövetséget, vagy pedig a néppel, "amiben eredetileg megállapodtunk".
A politikus közölte: a földtörvényt látva 95 százalékosra teszi, hogy kilép a képviselőcsoportból. Úgy fogalmazott, hogy "csodák történtek már", mert zárószavazás előtti módosítóval is változott már meg törvény, de "én ebben a csodában nem igazán hiszek, (...) sokkal erősebbek azok a tőkeérdekek, amelyek nem engedik, hogy a politika változtasson ezen a szövegen".
Kilépési szándékát még nem közölte a képviselőcsoport vezetésével - mondta kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta, hogy a gyulai frakcióülésen a miniszterelnök "maga mondta azt, hogy addig maradok, amíg kibírom a frakcióban, és azt is mondta, hogy nem csinálnak mártírt belőlem, (...) ezzel gyakorlatilag rám bízta, hogy a lelkiismeretem szerint meddig tartom úgy, hogy vállalható az, ami történik".
Közölte: a most tárgyalt földtörvény viszont már nem vállalható számára. Megjegyezte, hogy korábban is volt néhány "nehezen vállalható" dolog, például az állami földbérleti rendszer, az agrárkamarai törvény elfogadása, valamint az alaptörvény módosítása.
Ángyán József azt mondta, szerették volna, ha az alaptörvényben négy, a vidékstratégiát megalapozó pillért tesznek le.
Ezek a föld-, az üzemszabályozási, a családi gazdaságokról szóló és a szövetkezeti törvények lettek volna, de közülük a családokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályok kimaradta,k és helyettük hozták be az integrátorokat - közölte.
Mandátuma megtartását egyfelől azzal indokolta, hogy biztos abban, sokkal több szavazatot hozott annál a Fidesz-KDNP listának, mint amennyit képviselőjelöltként kapott. "Sok embernek én szereztem meg a mandátumát vidéken" - közölte magyarázatként.
Ennél fontosabbnak nevezte, hogy tartozik azoknak az embereknek, akik elhitték neki, hogy a kormányváltást követően másképp mennek majd a dolgok, mint korábban, ezért a jelenlegi kormánypártokra szavaztak. Tervei szerint független képviselőként a korábban meghirdetett és a vidékstratégiában leírt kormányzati programot folyamatosan össze fogja hasonlítani a kabinet és a törvényhozás intézkedéseivel.
Ebben a ciklusban csupán egy képviselő lépett ki a Fidesz frakciójából. Balogh József, akinek élettársát korábban a kecskeméti kórházban kezelték, ahová sajtóinformációk szerint azért került, mert a képviselő bántalmazta, a függetlenek közé ült át.
A földtörvény vitája
A tavaly júliusban benyújtott új földtörvény részletes vitáját is napirendre vette az Országgyűlés kedden. A javaslatot több alkalommal bíráló fideszes Ángyán József azt vetette fel, hogy a mezőgazdasági bizottság módosító javaslata teljesen átírta az eredeti előterjesztést, ezért az lenne a tisztességes megoldás, ha új általános vitát tartanának.
Ángyán, Bencsik: teljesen átírta a javaslatot a mezőgazdasági bizottság módosítója
A fideszes Ángyán József és Bencsik János egyaránt arra hívták a fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági bizottság földtörvényhez benyújtott módosító javaslata "zárójelbe teszi" a kormány eredeti előterjesztését. Ángyán József, volt agárügyi államtitkár, aki az elmúlt időszakban többször is a bírálta a javaslatot, azt mondta: meglepetten szembesültek azzal, hogy a kormány által összeállított, de bizottsági módosítónak nevezett anyaggal, egy teljesen új földtörvény került be az Országgyűlés elé, ezért az egyetlen tisztességes megoldásnak azt tartotta, ha a kormány visszavonja az eredeti javaslatot és újra kezdik az általános vitát.
Elképesztőnek nevezte, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén a kormány a bizottsági módosítón kívül nem támogatott egyetlen más módosító javaslatot sem, a testület elnöke pedig a több mint 200 előterjesztést együtt tette fel szavazásra. Azt is felvetette, hogy az eredeti szöveghez nincs értelme kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, de kérdés, hogy a bizottsági módosítóhoz a házszabály szerint lehet-e. Az elnöklő Lezsák Sándor erre reagálva jelezte: a módosítókhoz lehet beadni a kapcsolódó módosító indítványokat.
Ángyán József felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslat deklarálja, hogy a nagy érdekcsoportok kikerülnek a szabályozás alól, ugyanakkor még nem ismerik az integrált mezőgazdaság-szervezésről szóló normaszöveget.
Később, több felszólalásában a képviselő a helybeliség kérdését vetette fel, szerinte ugyanis lehetőség lesz arra, hogy egy cég áttegye üzemközpontját, az így áttelepült vállalkozások pedig jogosultak lesznek 20 km-es körzetben a földekre. Mint mondta, ez volt az egyik botrányköve az állami földbérleti pályázatoknak is. A kormány azt mondja, hogy a kis-közepes családi gazdaságok irányába akarja átalakítani a birtokstruktúrát, de hogy vihető ez keresztül, ha a 15-20 évre megkötött földbérleti szerződések érinthetetlenek, és ezeket zömében tőkés társaságok, nagy magángazdaságok használják - tette fel a kérdést.
MSZP: a kísérőtörvények nélkül értelmezhetetlen a javaslat
Gőgös Zoltán (MSZP) úgy vélte, a kísérőtörvények - az üzemszabályozási és az integrációs törvény - nélkül értelmezhetetlen és nem igazán tárgyalható a földtörvényről szóló javaslat, amit ezért vissza kellene vonni. A képviselő példa nélkülinek tartotta, hogy a mezőgazdasági bizottság módosítójával új törvényt alkottak.
Fidesz: a tulajdonjogra vonatkozó törvényt időben el kell fogadni
Turi-Kovács Béla (Fidesz)azt mondta: a kisgazdák alapállása szerint egyetlen földforgalmi törvénnyel nem lehet elindítani az agrárreformot. Hangsúlyozta: az üzemtörvénynek, a földtörvénynek, az integrációról szóló törvénynek és a mezőgazdasági társas gazdaságokról szóló törvénynek egy kódexben kell megjelennie, de most azért támogatja, hogy a földforgalmi törvényt külön tárgyalják, mert szorít a határidő, a tulajdonjogra vonatkozó szabályokat el kell tudni fogadni kellő időben, hogy megvédjék a magyar termőföldet.
Jobbik: a kormány a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet
Varga Géza (Jobbik) szintén méltatlannak tartotta a javaslat előterjesztésének folyamatát, frakciótársa Magyar Zoltán pedig arra kérte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát, hogy kapcsolódjon be a vitába. Varga Géza szerint a kormány a javaslattal a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet.
A részletes vita végéhez közeledve Bencsik János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi birtokszerkezet rögzítése a túlnyomó többségben külföldi tulajdonban lévő mezőgazdaságiüzem-tulajdonosokat hozza helyzetbe.
Magyar Zoltán (Jobbik) úgy vélte: a jogszabály nem ad védelmet a spekulációs célú földvásárlókkal szemben a lakcím előírásával, szerinte az érdekelt külföldiek már rég bejelentkeztek Magyarországon.
Szabó Rebeka független képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy - mint fogalmazott - egy mezőgazdasági bizottsági módosító indítvánnyal írták át a jogszabályt. Bírálta azt is, hogy a javaslatból kivették a foglalkoztatási kötelezettséget, mert az szerinte a mezőgazdasági feketemunka kifehérítését szolgálata volna.
Gőgös Zoltán szocialista képviselő is úgy látta, hogy a jogszabály elbocsátásokat eredményez majd a mezőgazdaságban. Elmondta azt is: az állattartást csak közösségi módon tudja elképzelni a falvakban, és hangsúlyozta, Franciaországban például tízszeres illetéket fizet az, aki nem saját maga műveli a földet, míg a fiatalok illetékmentességet kapnak. Szerinte érdemes lenne ezeket a szabályokat is átvenni.
Hanó Miklós (Fidesz) úgy vélte: a hazai gazdákat be kell vonni a feldolgozóiparba is, hogy tőkeerőssé válhassanak. Turi-Kovács Géza (Fidesz) hangsúlyozta: ami nem szerepel a jogszabályban, annak benne kell majd lenni az üzemtörvényben. Fontosnak tartotta, hogy készüljön egy nyilvántartás a tulajdoni viszonyokról, önkéntes de kötelező földbevallás alapján. Azt mondta: e nélkül nem lehet szabályozni a kérdést. Ángyán József (Fidesz) a családi gazdaságok szerepét hangsúlyozta.
Győrffy Balázs (Fidesz) közölte: a helyi közösségek kezébe óriási erőt ad, hogy a földbizottságoknak vétójoguk van, az aprófalvas térségben azonban nem életszerű ilyen bizottságokat fenntartani - mondta.
Szabó Rebeka független képviselő azt kérdezte, hogy a földbizottságoknak valóban nincs a hosszú távú haszonbérleteknél vétójoga, és ha igen miért van ez így.
Ángyán József szintén azt mondta, valóban érthetetlen, hogy a földbérletekhez nincs hozzászólási joga a helyieknek. Régen az is szerepelt a szabályozásban, hogy egy érdekeltség 25 százaléknál többet nem szerezhet meg egy településen, ez most eltűnik a tervezetből - jegyezte meg.
Miért tűnt el generálisan a foglakoztatás" - tett fel egy újabb kérdést, majd a kormány vidékstratégiáját említette. Hozzátette: a birtokmaximum ugyan 1200-ról 1800 hektárra nő, de a családi "összeszámítás" valóban eltűnik"
Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint az, hogy valaki életvitelszerűen hol tartózkodik, "nagyon gumi meghatározás", amit nagyon nehéz ellenőrizni. Megjegyezte: nehéz lesz ellenőrizni, nem külföldi spekulánsok által szerzett földekről van-e szó.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: szomorúan tapasztalja, hogy a törvényről és annak fő szempontjairól kevés hangzott el a vitában. Szabó Rebekának javasolta, hogy járjon be a parlamentbe, ő hétfőn már válaszolt a feltett kérdésekre.
Varga Géza (Jobbik) szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy sehol nincs leírva a helyi földbizottságok vétójoga. Aggályos az is, hogy a településen a jogi személyiségek körébe ki tartozik valójában. Szerinte annak kellene ide tartoznia, aki a helyi gazdaság szereplője.
Frakciótársa, Kiss Sándor (Jobbik) közölte, a törvény nem rendelkezik arról, kik lesznek a bizottságok tagjai. Hozzátette: attól tart, hogy nem lesz objektív a tagok kiválasztása, és ez visszaélésekre ad lehetőséget.
Örvendi László (Fidesz) azt mondta, hogy a földtörvény szigorúbban foglalkozik a földek forgalmával és használatával, mint a korábbi jogszabályok. Eddig a földhivatalok ellenőrizték a jogszabályban leírtak betartását, most viszont megjelenik a helyi földbizottság és a mezőgazdasági igazgatási szerv is.
Az előbbit a helyi gazdálkodói közösség fogja megválasztani és rendkívül fontos feladata lesz - jelentette ki. A földbizottság tagjai nem vehetnek részt saját és hozzátartozóik ügyeinek tárgyalásán - hívta fel a figyelmet.
A részletes vita végén Budai Gyula mondott zárszót a kormány nevében. A kabinet képviselője élesen bírálta az ellenzéki képviselőket, amiért szerinte szakmaiatlan felszólalásaikban politikai és személyes vádaskodást folytattak. Budai Gyula arra kért mindenkit, adjon esélyt az új földtörvénynek, hiszen az a magyarországi agrárium érdekeit szolgálja majd.
Az ülést vezető Latorcai János lezárta a tavaly júliusban benyújtott, majd októberben tárgyalni kezdett javaslat részletes vitáját. Az Országgyűlés így várhatóan következő ülésén dönthet az előterjesztéshez benyújtott több mint kétszáz módosító javaslatról, köztük a parlament mezőgazdasági bizottságának azon változtatásairól, amelyek nagy terjedelemben újraírják a kormány eredeti elképzeléseit.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 06. 01.