Elfogadták az MSZP javaslatát: jövőre is kapjanak működési támogatást a pártok
Forrás: stop.hu
2013. 06. 03.
Az országgyűlés hétfői ülésnapján szavaztak egyebek mellett a földtörvényről, kampányfinanszírozási és adószabályokról is.
Átírták a földtörvényjavaslatot
A tavaly nyáron beterjesztett kormányelőterjesztést több, terjedelmes bizottsági módosító indítvány elfogadásával írta át a parlament. Újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást.
A változtatások egyike, hogy az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.
A módosítás szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon.
Döntöttek a helyi földbizottságok létrehozásáról is. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez.
A földtörvény zárószavazása jövő héten lehet.
Változik a közös önkormányzati hivatal kialakításának szabálya
A jövőben a kisebb városok is jogosultak lesznek közös önkormányzati hivatal kialakítására, miután a képviselők 258 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett elfogadták az erről szóló fideszes törvényjavaslatot. Eszerint egy város és egy község, illetve községek akkor is létrehozhatnak közös önkormányzati hivatalt, ha a településeken összesen kétezer lakosnál kevesebben élnek.
Az új szabály a következő általános önkormányzati választástól lesz érvényes.
A beterjesztő Láng Zsolt és Lipők Sándor indoklása szerint a törvénymódosítás a közös önkormányzati hivatalok gyakorlati problémáját oldja meg, így ugyanis azok a kisebb városok, amelyek lakosságszáma kevesebb volt a törvényi előírásnál, szintén jogosultak lesznek közös hivatal kialakítására.
Átalakította a Ház a pénzügyi konglomerátumok felügyeletét
A több, különböző tevékenységet végző pénzügyi intézmény, vagyis a pénzügyi konglomerátum felügyeletét a jövőben egy koordinátor hatóság látja el - ezt és még számos technikai szabályt tartalmaz a parlament által - 269 igen szavazattal, egy nem ellenében, 41 tartózkodás mellett - elfogadott törvény.
Jelenleg a pénzügyi konglomerátumok felügyeletére nincs egységes szabály. A hitelintézeti-, a tőkepiaci-, valamint a biztosítási törvény is tartalmaz - külön-külön - rájuk vonatkozó előírásokat. A törvénymódosítás ezeket foglalja össze és egységesíti.
A konglomerátumot (csoportot) több különböző tevékenységet végző pénzügyi intézmény alkotja. Mindenképpen kell, hogy legyen benne egy biztosító, továbbá egy bank vagy egy befektetési vállalkozás. Miután ezek a csoportok rendszerint több országban is jelen vannak, a méretük hatalmas lehet, így jelentős kockázatot hordoznak.
Mégis kaphatnak jövőre működési támogatást a pártok
A parlament kormánypárti többsége elfogadta azt az MSZP-s módosító javaslatot, amely megengedné, hogy mégis kapjanak működési támogatást a pártok választási években, azaz jövőre is.
A szocialista Molnár Zsolt és Tóbiás József javaslatát az új kampányfinanszírozási szabályokról szóló javaslat módosító indítványairól tartott szavazás során fogadták el.
Az ellenzéki politikusok indoklása szerint az állam hagyományosan azért nem várja el a pártoktól, hogy önfenntartók legyenek, nehogy átláthatatlan támogatási rendszer alakuljon ki.
A kormánypártok két hete jelentették be, hogy a választás évében a pártok működésének állami támogatását nem folyósítják majd, csak a kampánykiadásokat finanszírozza és az egyéni képviselőjelölteket támogatja a költségvetés.
Módosult az MFB-törvény
A jövőben nagyobb lesz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatósága, bővül az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak köre, valamint újabb vagyonelemek kerülnek az állam kizárólagos tulajdonában lévő vagyoni körbe.
A jövőben az MFB igazgatósága 5-9 tagból áll. Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója - ötéves időtartamra - nevezi ki és hívja vissza.
További újdonság, hogy míg a nemzeti vagyonról szóló törvény jelenleg csak szűk körben állapítja meg az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak körét, addig a jövőben a tulajdonosi joggyakorló miniszter, központi költségvetési szerv, valamint állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és ennek leányvállalata lehet.
A főszabálytól eltérően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társaságokban fennálló állami részesedések tekintetében leányvállalat nem gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat, így biztosítva ezen speciális vagyonelemek fokozott védelmét.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 06. 09.