Arra a kritikára, mely szerint nagyon nehéz most a rohamléptekben átvitt földtörvényről vitázni, hiszen jelentős részben módosulni fog, nem ismerni még a végleges verziót, Simon Attila István azt mondta, érez egy kis csúsztatást ebben a bírálatban. Ma ugyanis nincs olyan jogszabály, amely olyan sokáig állt érdemi társadalmi, szakmai, politikai vita kereszttüzében, mint az elfogadás előtt álló földforgalmi törvény.
Emlékeztetett rá, hogy a koncepciót több mint egy éve bocsátották társadalmi vitára, és 2012 júliusában, tehát lassan tizenegy hónapja, hogy a kormány az eredeti törvényjavaslatot benyújtotta az országgyűlésnek, azóta pedig folyamatosak voltak az egyeztetések azokkal a társadalmi szervezetekkel, akiknek véleménye volt az ügyben. Ezek szintén hozzájárultak, hogy átdolgozták a jogszabály tervezetét. Kérésre válaszolva hozzátette, nyugodt a földtörvény jelenlegi verziójának jövőjét illetően, „nincsenek álmatlan éjszakáim emiatt” – fogalmazott.
A helyettes államtitkár elmondta még, a kormány célja a magyar családi gazdaságok erősítése. Csak magánszemély vásárolhat majd termőföldet, és közülük is csak az, aki megfelel a földműves fogalomnak, vagyis rendelkezik a professzionális mezőgazdasághoz megkövetelhető szakmai és tárgyi tudással. Ez potenciálisan félmillió vásárlót jelent – tette hozzá a helyettes államtitkár. Arra a felvetésre, hogy a családi gazdaságok földbirtokának 500 hektáros felső határa helyett, egy új javaslat szerint a családtagoknak külön-külön akár 1200 hektárja is lehet, Simon Attila István azt mondta, ezt egy másik, a várhatóan ősszel elfogadásra kerülő, üzemszabályozásról szóló törvény szabályozza majd. Itt lesznek meghatározva a különböző mezőgazdasági üzemtípusok, ezek egészítik ki a földforgalmi törvényben már formálódó szabályokat.
A 2014. május elsején hatályba lépő új földforgalmi törvény kapcsán a VM tisztségviselője hangsúlyozta, nem tudunk attól eltekinteni, hogy jövőre már tíz éve leszünk az Európai Unió tagjai, ezért formálisan minden uniós polgár egyenlő esélyekkel indul a magyar földekért, aki megfelel a földműves fogalmának. „Ugyanakkor az összes olyan jogi és eljárási technikát, gyakorlatot beépítettük ebbe a törvényjavaslatba, amelyet a nyugati államok használnak a saját földjeik védelme érdekében” – mondta.
Hozzátette: ezért lesz hatósági engedélyeztetése minden termőföldvásárlásról szóló szerződésnek, illetve „egy kicsit magyar sajátosságként” lesznek helyi földbizottságok is, amelyek minden egyes, az adott közigazgatási területen lévő földet érintő kontraktus esetében vétójoggal felérő véleményezési jogot kapnak. Nem igaz, tehát az a kritika, hogy a kormány rázúdítja az EU 500 millió állampolgárát a magyar termőföldre, a folyamat ezzel éppen ellentétes – hangsúlyozta a Kossuth Rádió műsorában Simon Attila István, a VM helyettes államtitkára.
© 2013 Kié legyen a föld?