Elfogadták a földtörvényt – Ángyán kilépett

Elfogadták a földtörvényt – Ángyán kilépett

A földtörvényt a fideszes többség megszavazta, ám a Jobbik kérése ellenére nem tartottak név szerinti szavazást. Az MSZP, az LMP és a PM szerint a földtörvény elfogadása emiatt közjogilag érvénytelen, mert a házelnök nem mondhat nemet arra, ha egy frakció név szerinti szavazást kér. A délelőtti záróvitában a jobbikos képviselők azt kifogásolták – jó előre hazaárulónak minősítve a jogszabályt megszavazókat –, hogy a törvény elvben lehetőséget ad arra, hogy uniós államok polgárai is földet vegyenek, ha egyébként megfelelnek a földműves definíciójának, vagyis Magyarországon élnek és gazdálkodnak.

A fideszes Font Sándor a záróvitában azt mondta: nem lehet megtagadni a lehetőséget attól a kevés külfölditől, aki megfelel a feltételeknek, de szerinte nem is tőlük kell félteni a magyar földet. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a törvény másfél évi munka és számtalan egyeztetés után született, „az első betűtől az utolsóig, töviről hegyire át lett gondolva”, az ellenzéki kritikák már a választási kampány részei.

Az új földtörvényre azért volt szükség, mert 2014. május 1-jén lejár a moratórium, amelyet Magyarország a 2004-es EU-csatlakozáskor kapott, majd 2010-ben meghosszabbított. Az uniós alapelv ugyan az, hogy tagállamok nem korlátozhatják a tőke szabad mozgását, de persze mindenre vannak kivételek, és lehet olyan részletszabályokat alkotni, amelyek a gyakorlatban korlátozzák a földvásárlást.

Ennek legfontosabb eszköze, hogy az új törvény szerint csak a földművesnek  minősített személyek vásárolhatnak egy hektárnál több földet vagy erdőt. Az új földtörvény elfogadása nehéz szülés volt, majdnem egy év alatt jutott el a benyújtástól a zárószavazásig, miközben más javaslatokat két nap alatt elfogad a kormánypárti többség. Pedig még az alaptörvényt is módosították, hogy sarkalatossá, vagyis kétharmados többséget igénylő jogszabállyá tegyék a földtörvényt.

Fotó: MTI/Soós Lajos

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi államtitkára előre megmondta, hogy ha elfogadják a földtörvényt, ki fog lépni a Fideszből. Már május végén erről beszélt, akkor úgy fogalmazott: „nincsenek illúziói”, a törvény valószínűleg nem fog kedvezni a családi gazdaságok fejlődésének. A javaslathoz még tavaly több mint 200 módosító indítványt nyújtottak be, ezek közül 70-et Ángyán Bencsik János fideszes képviselővel közösen jegyzett.

Ángyán nehezményezte, hogy ezeket a mezőgazdasági bizottság egyetlen szavazattal elutasította, több módosító javaslattal pedig szinte az egész tervezetet átírta. Ángyán még tavaly januárban mondott le az államtitkári posztról. Döntését azzal indokolta, hogy "zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok", „spekuláns nagytőkés oligarchák" ellehetetlenítették a munkáját. Később többször is bírálta az állami földbérletpályázatok eredményeit, azt állítva, hogy a földek többsége a kormánypártokhoz közel álló érdekcsoportok kezébe került.

Ellenzéki képviselők korábban és a záróvitában is azt kifogásolták, hogy a földtörvény szerintük túlságosan nagy, 1200 hektáros, sőt, bizonyos esetekben 1800 hektáros birtokméreteket engedélyez, ráadásul nincs olyan előírás, amely megakadályozná, hogy egy család kezében több 1200 hektáros birtok is koncentrálódjon. Kritikaként fogalmazódott meg az is, hogy a helyi földbizottságok nem szólhatnak bele a haszonbérleti szerződésekbe, vagyis abba, hogy ki béreli a településükön a földeket.

A pénteken elfogadott törvényben az eredeti elképzelésekhez képest némileg módosult az elővásárlásra jogosultak sorrendje is. Továbbra is mindenkit megelőz az állam (vagyis a Nemzeti Földalapkezelő megvehet bármely, eladásra kínált földet), de utána a jogosultak sorrendjében mindig a valóban helyben lakó gazdákat részesítik előnyben, és csak hátrább következnek a 20 kilométeren belül lakók. A zsebszerződések ellen a törvényjavaslat előírja, hogy csak külön erre a célra készült, biztonsági elemekkel ellátott papíron lehet benyújtani a földek adásvételi szerződéseit.